Az alábbiakban rövid ismertetőt találsz az oldalon kapható kellékekről. Azoknak ajánlom,
akik most ismerekednek a fűzőkészítés rejtelmeivel... Mivel a leírásban sok szó esik a szerszámokról, ám a bemutatásukra itt
nem kerülhetett sor, egy új cikkben részletesen ismertetésre kerülnek a fűzőkészítés szerszámai.
Acél fűzőkapocs , műanyag bevonattal. A hosszanti acéllapon mérettől függően négy, öt, hat, vagy akár hét kapocs található. A kapocs minden esetben a jobb oldalon, a kapocsnyílás a bal oldalon kerül bevarrásra. Az anyaga kerekített sarkú acéllap, műanyag porfestékkel szórva, az alján és tetején vastagabb réteggel. Szélessége kapcsok nélkül 13 mm. Alakjánál fogva nyilván csak a lapra merőlegesen mozog, és veszi fel a test alakját. Befűzött állapotban hatalmas erő hat rá, melyet a kapcsoknak és a varratnak kell felvennie. Mivel az anyaga acél, nem annyira tartós mint rozsdamentes társa. Ha a festéket sérülés éri, a lemez megrozsdásodhat és a textilen csúnya folt keletkezik. Mindezek ellenére rendeltetésszerű használat esetén hosszú-hosszú évekig kitart. Szélessége 13 mm, a két oldal összecsukva 30mm.
Fűzőkapocs rozsdamentes acélból. Az előzőekkel azonos funkciót lát el,
csupán anyagában tér el attól. Hatalmas terhelést elvisel, és nem korrodál. Kijelenthetjük, hogy örök
darab, hacsak a fűző viselője meg nem erőszakolja egy befűzött kicsatolás kísérletével. Ezeknek a
kapcsoknak a gyenge pontja ugyanis a két apró szegecs, mellyel a kapocs részei a lemezre vannak erősítve.
Minden ki és bekapcsolás előtt tehát a fűzőt meg kell lazítani. A jelentős árkülönbség miatt a festett
csatot azoknak ajánlom, akik még kísérleteznek, vagy alkalmi, tehát kevésbé igénybe vett ruhadarabot
készítenek, a rozsdamentes csat a végleges, vagy igénybevett fűzőbe kerüljön. Szélessége 23 mm, a két
oldal összecsukva 50mm.
Kanál alakú fűzőkapocs rozsdamentes acélból. Ez a darab igazi érdekesség,
a fűzőkapcsok egy speciális darabja, mely különös formájáról kapta a "kanál alakú" nevet. Az alján a csat
nem csak kiszélesedik, hanem öblösödik, kidomborodik, hogy minél jobban idomuljon a kissé telt testhez, s minél
nagyobb felületen tartsa meg azt. Meg kell jegyezni, hogy a feljebb említett párhuzamos lemezű kapcsok és a kanál
alakú között létezik mégy egy típus, a trapáz alakú kapocs, mely felül keskeny, alul egyre szélesedő, azonban
nem öblösödik mint a kanál alakú, tehát síkban egyenes marad. Ezek az alsó részen széles kapcsok elsősorban a
nagyobb méretű, nagyobb terhelést jelentő fűzőkhöz használatosak. Alakjuk azért ilyen mert az alsó részen a
legnagyobb az igénybevétel, a derék és a csípő körül, ahol a legnagyobb méretcsökkenést szeretnénk elérni, ráadásul
a csípőnél két robosztus csont is nehezíti a szorítást.
Spirálmerevítő rozsdamentes acélból. Másik legfontosabb és egyben legtöbbet használt
kellékünk a mertevítők legmozgékonyabb tagja. A fűzők egyik titka a merevítés, melynek lelke ez a majdnem minden irányban
mozgó, fémből szőtt sodronylap. Egyetlen irányban nem enged : hosszában... Ezért van az, hogy a fűzőben lehet mozogni,
leülni, lehajolni, ám a ruhadarab mindig feszes marad. A fűző zsinórjának szorításától ugyanis a textília összeugrana,
keresztirányú ráncok képződnének rajta. A merevítést használjuk egyenként vagy párban, és - persze a józan ész határain belül -
minél több van a fűzőben, annál szebb a forma. Itt 5 és 11mm-es szélességben kapható.
Acél merevítő műanyag bevonattal. Ez a merevítő a fűzőben csak speciális helyeken
használatos, mégpedig minden esetben a fűző nyílásainál, tehát elöl és hátul. Elöl a kapocs mögötti, test felőli oldalára
helyezhetünk egyet-egyet, erősítésként és egyben védelemként a kiálló szegecsvégek ellen. Hátul a befűzés elkerülhetetlenül
egyenetlen szorítását korrigáljuk vele, hiszen ha nem merevítenénk a fűzőlyukakat, a hátsó rész igen girbe-gurbán festene.
Itt egyszerűbb esetben a fűzőlyukak külső részébe varrunk egyet-egyet, illetve a fűzőlyukat közrefogva kettőt-kettőt is
elhelyezhetünk, amennyiben maximális igényességre törekedünk.
Merevítő, rozsdamentes acélból. Funkcióját tekintve teljesen megegyezik az előbbivel,
anyagában pedig a kapcsoknál már említett különbségek vonatkoznak erre a merevítőre. Mint azt már a kapcsoknál említettem,
csak akkor vásároljunk a rozsdamentes anyagokból, ha már biztosak vagyunk abban, hogy végleges, kifogástalan fűzőt varrunk,
melyet szándékunkban áll sokáig viselni. Az acxéllemezből készült, porszórt anyagok is nagyon sokáig helytállnak, amennyiben
a fűző elhelyezésére, tisztítására gondot fordítunk.
Merevítővég. Ha a sprirálmerevítők méretei, melyek többnyire két centiméteres emelkedésű
méretsorban kaphatóak, nem felelnek meg fűzőnk méreteinek, a spirálmerevítőt folyóméterben kell megvásárolnunk. A vásárlással
élvezünk előnyöket és hátrányokat egyaránt, ki-ki döntse el, hogy a spirálvégek felhelyezésével küzd meg, vagy megszégyenülve
rá vagy elcsal egy centit a fűző aljából. A folyóméterben vásárolt spirálmerevítő nyilván kényelmesebb és biztonságosabb, de
először el kell vágnunk, azután a végére kell préselnünk ezt a képen látható kis patkót. A vágás, hacsak nem sorozatgyártásra
vetemedünk, megoldható egy jó minőségű és kellően hosszú nyelű csípő, vagy homlokfogóval. A spirálvégeket, felrakni azonban
kissé nagyobb kreativitást igényel. Az ehhez szükséges szerszámot egyelőre nem forgalmazzuk, bár szerveződik egy kisszériás
gyártás és remélhetően nyár elejére, néhány szerszám is megjelenik a katalógusban. Addig vegyük tudomásul azt a tényt, hogy
ha komolyan foglalkozunk a fűzővel, előbb-utóbb folyóméterben fogjuk venni a mertevítőt...
Fűzőlyuk (Ringli). Ez az alkatrész a fűző hátsó részének kulcsfontosságú eleme. A fűzőzsinórt
kell vezetnie és a húzóerőtől megvédenie az anyagot. A fűző hátsó oldalának két élébe készítünk lyukakat, és a ringlit ezekbe
a lyukakba préseljük. Ha jó szerszámmal dolgozunk, akkor a fűzőzsinór nem egy ponton húzza az anyagot, mert ez az erő eloszlik
egy megnövelt felületen, megóvva ezzel a textilt, a kiszakadástól. Ez is szerszámigényes kellék, egy jó lyukasztóval és
ringlipréssel kell rendelkeznünk a beillesztéshez, ráadásul más-más szerszámmal a különböző méretekhez A nálunk kapható ringli
4, illetve 5 milliméteres, króm és fekete színben, réz alapú anyagból. Ha bárhol ringlit vásárolunk, mindig legyünk biztosak
afelől, hogy rézalapú anyagból készült, ellenkező esetben pár mosás után feltűnnek a lyukak mentén a rozsdafoltok.
Fűzőlyuk lemez. Ez az alkatrész még nem kapható nálunk, beszerzése folyamatban van, ám érdemes
említést tenni róla, mert megkönnyítheti a munkánkat. Könnyedén és ami legfontosabb, pontosan be tudjuk jelölni a ringli lyukait,
és megspórolhatunk vele két hátsó merevítőlemezt, illetve nagymértékben megnöveli a felületet, melynek a zsinórok húzóerejét kell
elviselnie. Ezt az alkatrészt ugyanúgy bevarrjuk a hátsó élekbe, az anyag kilyukasztása után, mint a merevítőlemezt. A beillesztés
után a ringlit a textillel és a fűzőlyuklemezzel együtt préseljük.
Van pár fűzőkellék, ami egyelőre nem kapható nálunk, ám a teljességre törekedve meg kell említenünk őket. A fűzőlyuk lemez mellé kapcsolódva rögvest megemlítem a fűzőlyuk szalagot mely szintén a körülményes ringlizést hivatott megkönnyíteni. Erős pamut vagy műselyem szalagra van felpréselve ringli, a szalagot fekete vagy fehér színben gyártják és folyóméterben árulják. A ringli méretét tekintve nincs választék. Az ára 13-17 dollár méterenként, így könnyen belátható, hogy kis többletmunkával sokat spórolhatunk, ha rá sem pillantunk, ugyanis a merevítőlemezt ugyanúgy meg kell vennünk mellé, kizárólag a ringlizés hibáit küszöbölhetjük ki vele. Mivel gép készíti, a préselés erős, a méretek pontosak, ám kis odafigyeléssel és jó szerszámokkal ezt mi is elérhetjük, pár marék elrontott ringli kukába kerülése árán.
Érdekes kellék a lóször-szalag, mely ugyan manapság poliakrilból készül, de valamikor elengedhetetlen része volt a fűzőnek. Kapható szalag vagy cső formában. A szalagot bizonyos esetekben kereszt, vagy harántirányú merevítésként varrják a fűző belső oldalához, hogy ne engedje nyúlni az anyagot. A csövet a test védelmére használjuk, ebbe varrhatjuk például a mellrészek merevítésére szolgáló drótot.
Következő fontos kellékünk a fűzőzsinór, mely ugyan nem szerves része a készítésnek, a viselésnek azonban alapfeltétele, így mellékelnünk kell a fűzőhöz. 5 - 7 mm széles erősen szőtt pamutszalag, melynek a végei fém, vagy rosszabb esetben műanyag csővel vannak lezárva, hogy megakadályozzák az anyag rojtosodását. Ha úgy döntünk, hogy a fűzőzsinórt nem készen vesszük, hanem méterben, a végek lezárásához újabb szerszámra, egy csővégzáró fogóra lesz szükségünk.
Szintén nem a készítés kelléke, de a fűzők nagy részén megtalálható, az autentikus viselet szerves része és a hölgyek többsége igényli is a harisnyakapcsot, mely általában levehető módon illeszkedik a fűzőhöz. 20 és egész 50 mm kőzőtt mozog a harisnyatartó-szalagok vastagsága, hosszuk állítható, anyaga vagy a fűző külső anyagából, vagy a készen vett harisnyatartók esetében fehér, fekete, vagy bőr színű, ritkábban színes műselyemből készül. Ezt a darabot is legjobb, ha mi magunk készítjük el.
Csupán érdekességként említem meg a fa fűzőkapcsot, mely ugyan nem kapocs, hanem egy lapocska, melyet a fűzőviselés korai szakaszában használtak. (1500-1820) A kapcsok nélküli, puha anyagú fűző elején egy hosszanti kis zseb volt, melybe belecsúsztatták a fa lapocskát. Nagyon sok helyen árulják mind a mai napig, történelmi fűzők elengedhetetlen kelléke...
Végezetül arra kérek minden kedves olvasót, ha bármi észrevétele, javaslata van a cikkel kapcsolatban, netán kihagytam valamely fontos elemet, vagy elvétettem valami hibát, kérem írjanak nekem pár sort... fuzokellek@extra.hu